30. Országos Klubtalálkozó Hollóstetőn, 2016.06.03-05.

2016.06.03 - 2016.06.05

Már a Mégane klubba való csatlakozásom, illetve, a dégi- és agárdi klubtalálkozókon, való részvételem közben is körvonalazódott bennem az a gondolat, hogy viszonylag új klubtagként veszem a bátorságot, és szervezek egy jó kis összejövetelt, klubtalálkozót.

Sokat gondolkoztam azon, hogy kis országunk melyik tájegységén lehetne egy jó, emlékezetes klubtalálkozót szervezni, melyik tájegység nyújthatna minél felejthetetlenebb élményt és kikapcsolódást minden egyes, a találkozón résztvevő klubtag számára.

A választásom végül Bükkszentkereszt-Hollóstetőre esett, egyrészről azért is, mert még kisebb, általános- és középiskolás koromban sok osztálykiránduláson vettem részt melyek erre a tájegységre, környékre voltak rendezve és ebből kifolyólag már ismertem a környéket valamelyest és tudtam, hogy megér egy klubtalálkozót a szépsége és a programlehetőségei.

A szervezést, még 2016 márciusában kezdtem el, amikor is telefonon keresztül megemlítettem Benjy Papa klubtársamnak az ötletemet, aki helyeselte és támogatta, sőt segített Phoere klubtársam közreműködésével meghirdetni az eseményt.

A találkozó megszervezése egy kisebb megbeszéléssel kezdődött, ugyanis kikértem a véleményét a régi klubtagoknak, a találkozó időpontjával kapcsolatban. Végül is úgy állapodtunk meg, hogy a találkozó időpontja 2016 júniusának első hétvégéjére essen.

Ezek után az első lépés a hollóstetői kempingel való időpont egyeztetés volt szállás ügyben, melynek során úgy egyeztem a tulajdonossal, hogy minden klubtag önállóan foglal szállást az egyeztetett hétvégére.

A szervezés során a második lépés a lillafüredi Szent István cseppkőbarlang, a bükkszentkereszti Üveghuták Ipartörténeti Múzeuma látogatása időpontjának a megbeszélése és a Lillafüredi Állami Erdei Vasúttal való egyeztetés volt.

Az esemény egy egyszerű, hétvégi klubtalálkozónak, pikniknek indult, de valamilyen varázslat vagy egyéb rejtélyes okból kifolyólag a jelentkező klubtagok száma napról-napra csak egyre nőtt, amelynek nagyon örültünk.

Az egyik napon felkeresett Benjy Papa telefonon és közölte velem, hogy a klub vezetősége úgy döntött, hogy a nagy érdeklődésre és a sok jelentkező klubtag miatt, az esemény a 30. Országos Klubtalálkozóvá nőtte ki magát.

Ebből kifolyólag lett egy kis plusz munka, ugyanis ilyenkor hagyomány, hogy minden egyes részvevőknek a találkozó alkalmával, a környékhez és a találkozóhoz kapcsolódó emléklapot adunk. De mivel én nem vagyok eléggé járatos a képszerkesztésben, ezért megkértem Phoere klubtársamat, hogy segítsen nekem egy szép üdvözlőlap megszerkesztésében és ő segített nekem.

Az első nap Péntekre esett, mely munkanapnak számít, ezért nem tudtunk közös konvojt szervezni, így mindenki a kempingbe érkezett és ott találkoztunk egymással, üdvözöltük egymást.

Mivel én Debrecen mellett lakom és nem igazán jelentkeztek a lakhelyem környékéről klubtagok, ezért jómagam is a családommal, egymagunk autóztunk el Eger városának közelébe, Kápolnáig, ahol egy jó kis zivatar közepette, egy benzinkútnál találkoztunk, Benjy Papa klubtársunkal és feleségével. A két autóból álló konvojjal Eger-Szépasszonyvölgy felé haladtunk tovább, ahol megtörtént a borvásárlás az elkövetkező esti sütögetés-főzéshez.

A szépasszonyvölgyi kitérőnk után tovább folytattuk utunkat, a gyönyörű hegyi tájon keresztül vezető Eger-Felsőtárkány – Répáshuta útvonalon, a Bükkszentkereszt-Hollóstetőn található, hegyi kemping felé.

A kempingbe érkezésünkkor sok „legelésző bocit” láttunk és annál több klubtársat üdvözölhettünk. Megkezdődött a szokásos esti főzős-grillezős program, a csapat azon fele, akik már hamarabb megérkeztek, félvén attól, hogy esni fog az eső felfedeztek egy esőmenedékes főző-sütő helyet, a csapat másik fele a faházikók közelében, a nagy bükkfák alatt kezdett el főzni-sütni, beszélgetni. Végül is jó hangulatban indult a sütögetés-főzés a csapat mindkét felének, de végül is a csapat azon fele járt jól, akik a menedékes helyet választották, mert eleredt az eső. Mi bográcsgulyást főztünk, de végül is nem bántuk meg, mert finom lett a gulyás és szakadó esőben, esernyőt tartva a bogrács felé még nem főztünk gulyást.

Második nap, szombaton, kellemes meglepetés ért minket, ugyanis az időjósok jóslataival ellentétben, verőfényes, kellemesen meleg időre ébredtünk, mely egész hétvégén végig kísért minket.

Reggel mindenki egyénileg elfogyasztotta a reggelijét, összepakolta az útravalóját, felkészítette a „bociját”. Kilenc órára sikerült összeterelni a „bocikat”, akinek volt klubos zászlója az kitette, elkészültek az összeállt, egyhelyben álló konvojról a fotók, majd a közel 20 autóból álló konvoj elindult Bükkszentkereszt felé. Bükkszentkereszten már vártak, ugyanis reggel 10 órára volt egyeztetett időpontunk a Bükki Üveghuták Ipartörténeti Múzeuma megtekintésére. A múzeum kicsi volt, de ennek ellenére nagyon érdekes előadást hallhattunk az üvegfújás-, Bükkszentkereszt és a környékbeli falvak születésének történetéről. Ezután szabad foglalkozás következett. A csapat egy része egy kilátóhoz sétált el, ahonnan élvezhették a kilátást a szép tájra, a csapat másik része a bükki füvesember, Szabó Gyuri bácsi füvesboltját látogatta meg, ahol találkoztak személyesen is Gyuri bácsival.

Dél körül ismét összegyűltek a csapat tagjai, beindítottuk a „bocikat” és a konvoj elindult Miskolcra, a Lillafüredi Állami Erdei Kisvasút, Dorottya utcai végállomására. Érkezés után, az állomásnál csatlakoztak hozzánk további klubtagok, akik szombati napi érkezést jelöltek meg. Mindenki megvásárolta a kisvonatra a menetjegyét, majd 14 órakkor elindult a csapat a kisvonattal, hogy a szép erdős, hegyvidéki tájon, alagutakon, patakokon keresztül vezető, hangulatos kattogós vaspályán megérkezzen Lillafüredre. Érkezés után összegyűlt a csoport, ismertettem a programot, majd a csoport egy része a szabad program, vagyis önálló séta, csónakázás stb. mellett döntött. A csapat másik része velem tartva, gyalogosan közelítette meg a Szent István cseppkőbarlangot.

A bejelentkezés után elindultunk a barlang belseje felé, mely nagyon szép és érdekes volt. A fél óra hosszúságú barlangtúra során, sok-sok egyedülálló, szép és érdekes cseppkő-képződményt láthattunk. Minden nevezetesebb cseppkő-képződménynek volt fantázianeve, amelyeknek viszont nem volt, ott a látogatók fantáziájára volt bízva a névadás. A gyerekek megmutatva fantáziájuk végtelenségét rögtön különféle, érdekesebbnél érdekesebb nevet adtak a cseppköveknek. A barlangtúra után 1-1,5 óra szabadidő állt rendelkezésünkre a vonat indulásáig, ezért ezt az időt, mindenki kihasználhatta szabadon, amire csak tudta. A kisvonattal a visszaút Miskolcra csakugyan nosztalgikus, jó hangulatban telt, közben gyönyörködve a táj szépségében, és a minket körülvevő természetben.

A végállomásra érkezés után, amennyire csak tudtunk, konvojban indultunk el vissza a kemping felé. Útközben megálltunk Lillafüred után egy forrásnál, ahol csillapítottuk szomjunkat és lehetőségünk is nyílt forrásvíz vételezésére és szállítására a kempingbe, ki-ki szükséglete és eszközkapacitása szerint.

A kempingbe való megérkezésünk után, előkerültek a grillsütők és a sütnivalók. Az egész csapat a kisházak közelében, egy helyen gyűlt össze, nagyon jó hangulat kerekedett, mindenki önfeledten beszélgetett, sütögetett, vacsorázott, de ezt szöveggel nem lehet visszaadni, éreztetni, gyertek el a következő klubtalálkozóra és tapasztaljátok meg személyesen. Egy szó, mint száz ez az esti sütögetős-beszélgetős program nagyon jóra, önfeledtre sikerült, melynek okán a csapat nagy része kb. éjjel fél 2- ig is ébren volt.

Harmadik nap, vasárnap, az előző esti program miatt, egy kicsit nehezen indult el a nap, mindenki eléggé sokáig aludt. Ébredés után mindenki reggelizett, majd elkezdett összecsomagolni és természetesen nem maradhatott el a kötelező csoportfotók elkészítése sem. Végül is a fáradtság és a tagok előtt álló hosszú út miatt, elmaradt az Egerig tartó közös konvojozás, de még így is maradt 4 autó egy kicsi konvoj megszervezéséhez. Eger külvárosában levált a konvojról samec klubtársunk és így már a 3 autóból álló konvojjal haladtunk tovább a belváros felé. A belvárosban, egy kávé és egy utolsó jó beszélgetés erejéig beültünk egy kávézóba, majd az esemény után elbúcsúztunk Kopiéktól. Phoere klubtársam úgy döntött, hogy egy egri városnézésre viszi a családot, mi is velük tartottunk egy darabig, majd szétváltak útjaink.

Ahogyan az előzőekben is leírtam, egy ilyen esemény hangulatát nem lehet igazán visszaadni írott formában, ezért javaslom, hogy minél többen gyertek el a következő klubtalálkozóra és éljétek át ti is személyesen.

 

 

Találkozzunk a legközelebbi klubeseményen!

 

Mindenkit üdvözlök, családommal együtt!

 

 (1291) VpiSzélvész

 

 

Ui:

1. Még nagyon sok úti tervem, terveink vannak, örülnénk, ha sokan eljönnétek, és támogatnátok a klubbot és a terveinket.

2. Ízelitőleg, 2017- ben, gondolkozok egy Aggteleki cseppkőbarlang hosszú túrán, a környék tájának és nevezetességeinek felfedezésén, illetve egy rudabányai bányamúzeum látogatáson, sőt ha belefér, akár Szlovákiába is átruccanhatnánk.