7. Országos klubtalálkozó, Várpalota-Inota, 2003. december 06.

2003.12.06

A Mégane Klub november 8-án ünnepelte egyéves születésnapját. Ezt egyrészt egy ünnepi oldallal tettük emlékezetessé, melyet Monk állított össze, másrészt egy fergeteges szülinapi buli formájában került megrendezésre a 7. klubtalálkozó.

A találkozón résztvevők száma igen magas volt, 40 klubtag, összesen 82 felnőtt + 11 gyerek, valamint 7 vendég az Opel Klub részéről. Megjelent tagok: Bbird, Békakirály, Bigyba, BonBer, Boni, Dodi, Gábor, Hegel, Hódhaver, Johnxx, Kami, KoAn, Koax, Kopasz, Kopi, Krisztián, Lesifotos, Luki, Maci, Mikulás77, Monk, Nono, PanTi, Pepe, PEx2, Phoere, Psl, Roller, Stivinf, Teo, The Fireman, Tuzi, udi, Valerie, Vumenke, VV65, Wartburgos, y42, Z-M-an, Zotyi.

A találkozó első helyszínére többfelől érkeztek a tagok, így az odaútról várhatóan több beszámoló is készül majd.

Az egyik népes csoport 12 autóval (névsor később) Budapestről indult. Nem a legrövidebb úton, hanem Biatorbágy-Lovasberény-Székesfehérvár-Várpalota útvonalon, ami nagyon szép tájakon vezet és kifejezetten alkalmas volt a konvoj-autózásra. Útközben PMR rádiókkal tartották a kapcsolatot, amely lehetővé tette, hogy már jó hangulatban érkezzenek Várpalotára, mivel az utazás ideje alatt is beszélgethettek a tagok egymással.

A tervezettnél kicsit később, fél 10 körül értek célhoz, ahol a már ott lévők várták őket: a tekére jelentkezettek már tekézve, a geocachingre vállalkozók kicsit türelmetlenül. :))) A tekepartin gurultak a golyók, dőltek a bábuk, kemény csatákat vívtak a játékosok.

A geocaching ládakeresésre jelentkezők ezután autóval átrobogtak Tésre, ahonnan gyalog vágtak neki a mintegy 3 km-re elrejtett ládák felkutatásának. Ehhez néhány kézi GPS készülék állt rendelkezésükre.

Az időjárás kedvezett a kiránduláshoz, jó hangulatban sikerült eljutni az első láda, a GCFUTO közelébe, amit a társaság percek alatt megtalált. A másik ládához, a GCMORO-hoz újabb 1 km-t kellett sétálni, fel a hegy tetejére, egyre erősödő hideg szélben. A láda ismét hamar meglett, utána az elénk terülő panorámában gyönyörködtünk.

Lent teljes nyugalom honolt, ami nem mindig van így, mivel a terület a várpalotai katonai lőtér része. A szél egyre erősebb lett, de ez nem okozott problémát a kiránduló csapatnak. A buli színhelyére, Inotára ugyan fél óra késéssel érkeztek, de az ebédről nem maradtak le.

A harmadik (2 fős) csoport (Hódhaver és Hódné)a Bakonyi Mikulás teljesítménytúrán vett részt. Az ebéd és a későbbi buli helyszíne az inotai Faluház volt, mely előtt "felsorakozó" Mégane-k nagy feltűnést keltettek.

Ebéd után a találkozó ünnepi pillanatai következtek. A korábbi hagyományoknak megfelelően ajándékkal köszöntük meg azon tagjaink munkáját, akik az elmúlt időszakban munkájukkal segítették a Klub életét. Most Nono, Kopasz, Tuzi, Stivinf és Wartburgos kaptak egy-egy Mégane-modellt.

A találkozóra meghívtuk a Magyar Opeltulajdonosok Egyesülete (MOTE) vezetőségét, akik ezt elfogadták és jelenlétükkel megtisztelték társaságunkat. A MOTE képviselője üdvözölte a Klub tagjait, megköszönte a meghívást és egy MOTE-faliórát adott át az Egyesületük nevében. (Jelenleg ez az óra egyfajta "vándor"-óra szerepet kapott nálunk, a következő találkozóig a mostani szervező, Nono őrzi, januárban The Firemanhoz kerül.)

Ezt követően a szülinapi torták kerültek a középpontba: egy-egy Vastehén és Batmobil formájú torta tüzijátékkal jelezte a szülinapi hangulatot, amit a közösen elénekelt "Happy birthsday"-jel kísért a társaság. Majd bekövetkezett a két torta végzete és jóízűen elfogyasztottuk őket.

Mondhatjuk, hogy a program egyik fénypontja volt a Tuzikulás érkezése a két krampusz kíséretében. Természetesen dallal fogadtuk a fehérszakállú öregurat. Tuzikulás gondosan felkészült, a nagy piros könyvében minden fontos benne volt a jelenlévő gyerekekről. Így minden nebulóhoz, kisebbhez és nagyobbhoz(!) volt néhány személyes mondanivalója: volt, akinek versben mondta el jótanácsait; volt, akinél a tanulásra hívta fel a figyelmet, volt akitől éneket kért az ajándékért.

Különleges élmény a 4 éves Ferkó szereplése a Mikulás előtt, amikor is az ő éneke alatt néma csönd borult a teremre és a jelenlévők között egy pisszenést nem lehetett hallani, csak az ő vékony hangja hallatszott. (A jelenlévő társaság emberi nagyságát mutatta, hogy ennyire oda tudnak figyelni egy kisgyermek énekére.)

A kisgyerekek után néhány nagy-gyerek is kapott ajándékot, először Roller, majd Koax, végül Hegel ült a Mikulás térdére és számolhatott be az elmúlt évben elkövetett csintalanságairól. Az ajándékok szétosztása után a Mikulást sikerült meglepni, mert teljesen váratlanul ő kapott ajándékot a jelenlévőktől. Majd ezután a krampuszok szaladtak körbe és mindenki kapott egy kis apró ajándékot.

A Tuzikulás eltávozása után a társaság átautózott Várpalotára, ahol látogatást tettek a Thury György Várban szakavatott idegenvezetés mellett. Ekkor azok, akik nem tudtak az esti bulin maradni, folyamatosan köszöntek el és indultak hazafelé.

Estére mintegy 70 fő maradt. Folyamatosan készültek a szendvicsek (külön köszönet mindazoknak, akik a többiek ellátására vállalkoztak és a konyhában töltötték az este egy jelentős részét. Az italfogyasztás önkiszolgálás és becsületkassza módszerével volt megoldva: mindenki egy űrlapon jegyezte a fogyasztását és a végén ez alapján rendezte a számláját. (Köszönet mindenkinek tisztességes hozzáállásért!)

A késő esti - kora hajnali buli igazi fergeteges zenés-táncos őrület lett, amiről közeljövőben olvashattok

7. országos klubtalálkozó ,Várpalota-Inota ,2003. december. 06.