Mindjárt az elején szeretném felhívni a figyelmet a legfontosabbra: csak a gyártó által javasolt minőségű ill. minősítésű olajat használjunk!!! (lásd pl. Mégane Karbantartási Kézikönyv!)
Az alábbiakban ahhoz szeretnék segítséget nyújtani, hogy megértsük a flakonon található fontosabb jelzések jelentését és a gyártó által javasolt olajok közül tudatosan választhassunk.

Napjainkban a korszerű sokszelepes motorok és az gépjármű gyártók által "követelt" egyre hosszabb olajcsere periódusok nagy kihívás elé állítják a motorolajok gyártóit.

A motorolaj fő feladata a motor alkatrészeinek kenése, a súrlódás csökkentése, azonban emellett más fontos funkciókat is ellát, például:
- hűtőközegként működik
- megelőzi a nem kívánt lerakódásokat a motor belső alkatrészein, biztosítja azok tisztaságát a szennyező anyagok oldásával és tárolásával
- korrózió gátló
- zajcsökkentő hatású
(A téma iránt mélyebben érdeklődők többek között itt olvashatnak a fentiekről angol nyelven)

Sokan azt gondolják, hogy a motorolajok tulajdonképpen egyformák. Annak ellenére, hogy külsőleg valóban hasonlóak, belső tulajdonságaikban jelentősen eltérnek. A mai modern motorolajok már nem tisztán ásványi olajokból készülnek, hanem igen komplex, szintetikus adalékanyagokat is tartalmaznak, javítandó a kenőanyag tulajdonságait.
Azért, hogy a hozzánk hasonló laikusok :-) is el tudják dönteni, melyik motorolaj is jobb az adott gépkocsihoz (esetünkben a Mégane-hoz) többféle osztályozási rendszer létezik, amelyek utalnak az olaj egyes tulajdonságaira, sőt néhány esetben komplex minőség-indikátorként is funkcionálnak.
Talán a legismertebb a SAE (Society of Automotive Engineers) által bevezetett kategorizálás, amely a viszkozitás (kenőképesség, adott hőmérsékleten mennyire folyékony az olaj) szerint sorolja be a termékeket. A mai modern ún. többfokozatú olajok esetében 2 viszkozitási értéket adnak meg: az első a hidegtűrésre utal (-40c, téli tesztérték, jele: W) a másik a tulajdonképpeni normál üzemeltetési viszonyok között (+100c). Ezen két mért értékekből áll össze a SAE minősítés, például 5W-40, 15W-40, 0W-30...
A W előtt álló szám minél nagyobb, annál "vastagabb", nehezebben pumpálható az olaj hidegen, míg a kisebb szám "vékonyabb" olajat jelent, amivel hidegen is könnyebben indul a motor és a kenőanyag hamarabb eljut a megfelelő helyekre, biztosítva az optimális működést, kímélve a motort. Hogy értsük, mit is jelent ez a gyakorlatban, álljon itt egy példa: míg egy 15W-x hagyományos, ásványi olaj csak kb. -15-20 c-ig marad pumpálható, addig egy ugyanilyen 10W-s már -20-25c alatt is lehetővé teszi az indítást. A végére pedig maradt a slusszpoén: mit tud ehhez képest egy szintetikus termék? A mai modern 15W-sek -30 c-ig pumpálhatóak, míg ez az érték 5W esetén -40c, 0W esetén akár -45c alá is mehet!
Ahogy a hőmérséklet emelkedik, az olaj egyre folyékonyabbá válik, amely egy bizonyos határig előnyös dolog. Egy ponton túl azonban ez már káros is lehet, hiszen a folyóssága miatt már nem lesz képes összefüggő olajréteg fenntartására, a megfelelő kenés biztosítására. A "-" után álló szám a meleg oldali viszkozitás jele, minél nagyobb, annál "vastagabb" az olaj magasabb hőmérsékleten is. Extrém igénybevételhez tervezett, pörgős sportmotorok, meleg éghajlatú (sivatagi) országok esetében javasolt xW-50-es SAE minősítésű olaj használata. Magyarországon erre az átlagos használat során nincs szükség, elég hígabb olajakat használni, jellemzően xW-30-ast vagy -40-est. Ezeket a jelzéseket minden olajos flakonon megtaláljuk, de ha mégsem, akkor azt hagyjuk is ott a polcon, meg ne vegyük!

A SAE minősítés azonban nem ad teljes körű képet az olaj minőségéről, csupán egyik (kétségtelenül lényeges) paraméter alapján osztályoz. Létezik azonban egy igen szigorú, a motorolajakat átfogóan vizsgáló szabvány is, amely komplex szempontok szerint minősít. Ez az ACEA (Association des Constructeurs Européens d' Automobiles), amelynek legújabb, 2002-es előírásai tekinthetők jelenleg irányadónak. Az olajos flakonok címkéje szinte minden esetben tartalmazza az ACEA minősítést is, itt is igaz a fentebb leírt szabály, azaz, ha ezt nem jelölik meg, ne vásároljuk meg a terméket. Az egyes szintek az évek előrehaladtával egyre magasabb minőséget jelölnek, azaz keressük a 2002-es szabványnak megfelelő termékeket (pl. A1-02, A3-02...) A kategóriák a következők (ez nem minőségi sorrend!): 
Benzinmotorokhoz (Ax) és dízelmotorokhoz (Bx) használható olajajok:

A1, B1: hosszú csere-intervallumú, üzemanyag megtakarítást lehetővé tevő olaj modern motorokhoz
A2, B2: standard minőségű olaj, általában az újabb fejlesztésű, sokszelepes motorokhoz nem elégséges
A3, B3: kiemelkedő minőségű, hosszú csere-intervallumú olaj, nincs fogyasztáscsökkentő hatása
B4: Kiemelkedő minőség, közvetlen befecskendezésű dízelmotorokhoz is (TDI,dCi,CDI,HDI)
A5, B5: A jelenlegi "csúcs". Egyesíti az A1/B1 kategóra fogyasztás csökkentő hatását és az A3/B3, B4 kategória kiemelkedő minőségi paramétereit (pl. hosszú csereperiódus). A ma ismert legmodernebb, legnagyobb teljesítményű motorolaj, akár közvetelen befecskendezésű benzines és dízel motorokhoz is ideális választás

Az ACEA 2002 néhány csupán néhány hónapja lépett életbe, előtte az ACEA-98 volt érvényben, így a termékek új specifikációi sokszor csak a tavalyi év végén, illetve 2003 elején jelennek csak meg a flakonokon.
Remélem, a fentiek ismeretében már nem tűnnek misztikusnak a flakonokon olvasható karakterkombinációk! :-) (Mivel a Renault az ACEA szabvány mellett kötelezte el magát, az API rendszerére itt nem tértem ki, de aki óhajtja olvashat erről angol nyelven például itt.)

Egyéb érdekes kérdések, problémák

Készítettem egy email interjút Horváth Gáborral, a TotalFinaElf Hungaria Kft. kenőanyag szakértőjével, akitől sok hasznos dolgot tudtam meg a témában. Ezúton is köszönöm segítségét! :-)

• Vajon milyen olajat töltenek a gyárban az új Méganeokba? Igaz a hír, miszerint valamilyen speciális kenőanyag kerül a motorba első alkalommal?
  Megtudtam, hogy az Renault-k jelentős része (így például a Megane1 1.6 16V is) 2001 óta Elf Evolution SXR 5W-30-as olajjal feltöltve gördül ki a gyár kapuin, tehát nincs szó semmiféle "egyedi" olajról. Az Elf szerint az olaj megfelel az ACEA A5/B5-02 előírásainak, mivel azonban a 2002-es szabvány csupán néhány hónapja lépett életbe, (előtte az ACEA-98 volt érvényben) így a termékek új specifikációi csak ez év elején jelennek csak meg a flakonokon, azaz eddig csupán az A1/B1-98 és A3/B3/B4-98 volt olvasható a címkén, januártól pedig A5/B5-02 kerül fel rá. Ez "magyarra fordítva" azt jelenti, hogy az olaj jelentős fogyasztás csökkentő hatása mellett (lásd később) megfelel a mai legszigorúbb minőségi követelményeknek is. Természetesen egyéb nagy gyártók is kínálnak A5-ös motorolajokat, ilyen például (a teljesség igénye nélkül) a Mobil1, a Total és a Valvoline is.

   

• Szükséges-e az előírt normál periódus előtt egy első, rendkívüli olajcserét beiktatni, ahogyan azt sok szerviz is ajánlja?
  A mai korszerű motorok nem igényelnek különösebb bánásmódot a bejáratás során. Ennek ellenére a TotalFinaElf tapasztalatai szerint a személygépkocsik motorjai 10-15000, a nagy haszonjárművek dízel motorjai 40-50000 km után tekinthetőek bejáratottnak. Ekkor érik el a motorok az optimális teljesítményüket, fogyasztásukat, károsanyag kibocsátásukat. Ezek a tapasztalatok a motorokból leeresztett olajok laboratóriumi vizsgálatából származnak, mivel egy bejáratási időszak után leeresztett olajban a fémkopadékok mennyisége általában sokszorosa a normálisnak.
  A mai korszerű motorolajok lebegésben tudják tartani ezeket a kopadékokat akár 30 000 km-en keresztül is, megakadályozva a káros lerakódások képződését, de az is tény, hogy "smirgliként" működve egy kicsit jobban is koptatják az alkatrészeket. Egy bejáratás utáni olajcsere előnyei igazán a motor élettartamának végén jelentkeznek, meghosszabítva azt mintegy 10-20000 km-rel. Így egy ilyen olajcsere annak éri meg igazán, aki az autóját 200 000 km-t meghaladó futásteljesítményig akarja használni.

   

• Mennyivel csökkenti a fogyasztást a legmodernebb B5-02-es olajok?
  Az elérhető üzemanyagmegtakarítás leginkább attól függ, hogy milyen körülmények között használják az autót. Városi közlekedésben, elsősorban hideg téli időben az üzemanyagmegtakarítás kb. 7%(!), nyáron, illetve országúti és autópálya közelkedésben 3-4% körül alakul. Ez konkrétan azt jelenti, hogy télen pl. 9 liter helyett 8,37 literes fogyasztást mérhetünk azonos használati körülmények esetén. (Van itt erről egy Elf-es video is :-))
  Végül fontos megjegyezni, hogy a mérések során az 5W-30-as olajat 10W-40-essek hasonlították össze, tehát korántsem a gyengébb minőségű 15W-40-eseket választották viszonyítási alapnak. Ez utóbbiakhoz mérten természetesen még több üzemanyagot spórolhatunk.

   

• Vajon a fogyasztás csökkentő hatású olajok 30-as melegoldali viszkozitása (szemben az A3-asok rendszerint 40-es értékével) megfelelő védelmet nyújt-e a korszerű 16V benzinmotorok számára akár extrém igénybevétel esetén is?
  Az utóbbi években mind a motorépítés technológiája (megmunkálás precizitása), mind az ehhez párosuló kenéstechnika sokat változott. Valóban igaz, hogy az üzemanyagtakarékos (5W30-as) motorolaj 100 C-on mért viszkozitása mintegy 30%-kal alacsonyabb mint egy 5W40-es olajé, ezért ez az olaj vékonyabb kenőfilmet képez az alkatrészek között mint a hagyományos olaj. Ez a vékonyabb, kevésbé viszkozus kenőfilm eredményezi az üzemanyagmegtakarítást. A kérdés az, hogy ez a vékonyabb olajfilm, nyújt-e kellő védelmet a motornak nagy terhelés mellett?
  A válasz a kenőanyagok specifikus tulajdonságait kialakító adalékokban rejlik. Az adalékok jelentős fejlődésen mentek keresztül az elmúlt években elsősorban annak hatására, hogy a motorgyártók egyre erősebben igényelték a x-W30-as viszkoziású motorolajokat és így ma ezek az új adalékok lényegesen magasabb termikus stabilitást, nyírásstabilitást, öregedés elleni védelemet, detergens és diszpergens tuljdonságokat biztosítanak a motorolajoknak. Meg kell jegyezni még azt is, hogy a motorok alkatrészei lényegesen precízebb megmunkálással készülnek napjainkban, mint korábban és az anyagtechnológia is sokat fejlődött. A kisebb tűréssel készült alkatrészek teszik lehetővé, hogy a vékonyabb olajfilm ellenére sem jelentkezik jelentős olajfogyasztás.
  Összefoglalva: az 5W30-as motorlajok hasonló teljesítményszintel rendelkeznek mint az 5W40-es olajok ezért használatuk még fokozott igénybevétel mellett is ajánlott és tökéletes működést és hosszú élettartamot biztosítanak a motornak.

   

• Merre tart az kenőanyagok fejlesztése? Milyen lesz a jövő motorolaja?
  A többfokozatú motorolajok evolúciójának első lépcsője volt a 15W40-es olajok kifejlesztése. Ezt követte, a 10W40-es, majd az 5W40-es.
  Itt szétváltak az utak: egyik irány a 0W40-es viszkozitás, ami csak extrém hideg országokban terjedt el igazán, a másik irány az 5W30 és 0W30 vonal.
  Az 5W30-as olajok a francia gyártmányoknál, valamint a Fordnál és a Mazdánál általánosak, a 0W30 inkább a német típusokra jellemző (pl. VW csoport, Opel, BMW).
  Összegzésként elmondhatjuk, hogy az xW-30-as olajok ma a legkorszerűbbek, mindent tudnak amit az 5W40-esek. Ennek ellenére vannak olyan Renault gyártmányok is (pl. Megane 1.9 d, dTi és dCi) amihez kifejezetten 5W-40-es olajat ajánl a gyár, ezeknél 5W-30-as nem használható. A TotalFinaElf információi szerint a Renault-Nissan közös motorfejlesztései abba az irányba haladnak, hogy minden motorban használhatóak legyenek az 5W-30-as olajok.
  A jövő minden bizonnyal a teljesen szintetikus 5W-20 és 0W-20-as olajoké, amelyek (tovább)fejlesztésén manapság a legtöbb olajcég dolgozik.